Lekvárfőzés Pintéréknél

Gyümölcsösünkben 220 barack-, 160 szilva- és 25 meggyfán érik a zamatos gyümölcs. Az ősi magyar kajszi mellett ceglédi óriás, ceglédi bíbor és óriás kajszi barackfákon terem lekvárjaink alapanyaga. A gyümölcsösben tavasztól késő őszig tart a munka, mely a metszéssel kezdődik, és a szürettel ér véget.

Csipke- és somlekvárunk alapanyaga a Noszvaj környéki erdőkből származik a késő ősszel érő bogyós gyümölcsök természetes lelőhelyéről. Eperdzsemünkhöz a gyümölcsöt a Dunakanyarból szerezzük be, melynek epertermő vidékei országszerte híresek. A fekete ribizlit a Bükk hegység lábánál őstermelők termesztik. 2011-ben először készítettünk kékáfonya lekvárt, melynek alapanyagát Erdélyből hozzuk.

Augusztus közepétől késő szeptemberig folyamatosan érnek a különböző fajtájú szilvák, melyekből különböző zamatú lekvárok készülnek. Augusztus végétől érő lédús szilvafajtából (stanley)  illatos és édes lekvár készül, melyet már cukor hozzáadás nélkül is élvezhetünk. Szeptemberben a besztercei („berci”) szilva a kedvenc, mely az ősi ízeket idézi fel, és a késői érés miatt szintén alkalmas cukormentes lekvár főzésére is.  Nagyanyáink hajdanán még csak ezt az apró szemű szilvafajtát ismerték, ma már sajnos egyre kevesebb van ebből a fajtából.

Nagyszüleink és szüleink évtizedeken keresztül hagyományos módszerrel, kis fatüzelésű üstben, kézi fa lekvárkavaróval („lapocka”) folyamatosan kavargatva egy napon át főzték az egyre sűrűsödő és sötétebbé váló szilvalekvárt. A család tagjai mind részt vettek a munkában, az idősebbek kimagozták a szilvát, a fiatalasszonyok és férfiak pedig felváltva kavarták, mivel a sűrűsödő lekvár órákon át tartó kavarása nem kis erőfeszítést igényelt.

Ma a kézi erőt felváltotta a gépi erő, a magvazást és a kavarást villamos motorral hajtott gépek végzik. Minden gyümölcsöt, amelyet lekvárkészítésre használunk, szemenként nézünk át, csak hibátlan gyümölcsök kerülhetnek az üstbe.

A Pintér család apraja-nagyja részt vesz a lekvár készítésében. A kicsik előszeretettel dézsmálják a lekvárt, az idősek pedig a „minőség-ellenőrzésért” felelnek, hogy a hagyományoknak megfelelő ízű és állagú termék készüljön. A szülők családi házánál bárki betekintést nyerhet a lekvárfőzés rejtelmeibe, kóstolhat és vásárolhat is.